Lehet, hogy már nem is emlékszel, de egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Piroska és a farkas, illetve A három kismalac című mese. Persze mivel nem készült még belőlük egész estés, CGI musical feldolgozás, illetve 8 évados Netflix sorozat, ahol Piroska fekete, a farkas indiai, a malackák pedig kitudja honnét származnak, ezért lehet, hogy igaz sem volt. Mindenesetre most a farkasokról, és a módszereikről lesz szó.
Farkasok között élünk. Ülök a gépem előtt, pittyen a telefonom. LinkedIn értesítés érkezett, egy (újabb) ismeretlen ember – itt azért nagy kérdőjelet kell tennem, manapság már aztán nem csak az identitásban nem lehetünk biztosak, hanem abban sem, hogy egyáltalán létező személlyel kommunikálunk –, kér engedélyt csatlakozni, illetve egyszerűen egyből üzenetet ír. Mindig behízelgő módon, hiszen Ő csak hálózatot épít, illetve azt is meg szokták ígérni, hogy nem fognak zavarni. Dehogynem…különben miért írna rám egy idegen, akiről sosem hallottam?
Érdekes módon, a legtöbb esetben segít, ha egy egyszerű kérdést írok vissza, például: szia, mi fogott meg a munkámban? Már erre sem érkezik válasz. Szánalmas. A LinkedIn számomra lesüllyedt a call centerek szintjére. Hideghívás, helyett hidegírás megy, és pont ugyanúgy, ha nem az általuk eltervezett módon reagálok, egyszerűen megszakad a kommunikáció.
A mai napon, a sok nyájasságot követően, miután természetesen Ő is biztosított arról, hogy nem fog zavarni, a következő kérdést kaptam: Hong kongi vagyok, Londonban dolgozom, és tervezem meglátogatni Magyarországot. Adj tanácsot, mit érdemes megnézni?
Engem ez roppant módon zavar. Rá kell nyomnom az üzenetre, ki kell nyitnom az alkalmazást, el kell olvasnom mit akar, és ha még úgy is döntök, hogy skippelem, értékes perc ment el az életemből, még akár valami gondolatot is kipöccinthetett, a figyelem elterelésével, a bosszankodással.
Meditáltam rajta, mi ez, miért jó embereknek, és arra jutottam, hogy semmiért. Ez egy stílus, ami egyáltalán nem való üzleti környezetbe, mivel rombol. Aki csinálja, annak sem kellemes ismeretlenekre valótlan üzeneteket zúdítani, illetve ha tényleg azt gondolja, hogy ezzel célt ér, akkor nagyon sajnálom. Ha mégis kapcsolatot épít ezen a módon, akkor azt is sajnálom, akinek ilyen minőségű kapcsolatokra van szüksége.
Nem véletlenül nem a farkasok a mesék címadói, “A jóllakott farkas” vagy “Az erdei sorozatgyilkos” nem szerepel egyetlen mesekönyvben sem. A LinkedIn farkasai, ahogy a mesebeli farkasok is, bármilyen agyafúrt módon próbálkoznak, még ha el is érik a céljukat, szerencsére mindig hamar felszívódnak, illetve, ha nem is tudjuk hogyan, de a végén mindig jól megszívják.
Te hogyan kezeled ezeket a kéretlen megkereséseket?